- Te meg m�g is mi a francot csin�lt�l? - f�rmet r�m Sam a kis jelenetem ut�n, mikor m�r Christian l�t�, �s legink�bb hall� t�vols�gon k�v�lre ker�lt. D�h�s volt, olyan d�h�s, mint amilyen m�g sosem volt, de engem nem �rdekelt. Nem �rdekelt senki rajta k�v�l.

- Megcs�koltam, mint ahogy te is l�ttad - vontam v�llat, karba t�ve a kezem, mire Sam l�that�lag m�g d�h�sebb lett

- H�t nem fogadt fel el�g vil�gosan? Ha leleplez�dik hogy egy�tt vagytok, az minket is mag�val fog r�ntani. Ha r�j�nnek arra, hogy ti t�nyleg egy p�r vagytok, ut�na m�r nem kell sokat gondolkzniuk ahoz, hogy r�j�jenek �n �s Back is... - elakadt a hangja, v�rt p�r pillanatot, m�g elm�lik a zavara, azt�n �jra azzal az er�s hangj�val folytatta - Nem leplezhetsz le mindannyiunkat, �rted?! Nem tehetsz ezt vel�nk!

- Nem �rdekel - motyogtam - Bocs, de innen ink�bb gyalog folytatom - mondtam hanyagul, azzal meg sem v�rva az ellen v�laszt fel�lltam, kinyitottam a kocsi ajt�t, amit azt�n er�sen v�gtam be magam m�g�tt. Nem igaz�n tudtam mivel juttok el Back h�z�hoz, mivel az nem igaz�n volt el�rhet� gyalog, de gondoltam majd a t�megk�zleked�st v�lasztom, vagy esetleg felh�vom Victort, de semmik�pp sem akartam Sammal egy l�gt�rbe maradni, azok ut�n amiket a fejemhez v�gott. H�t persze...� is pont olyan �nz� mint �n. Ha r�la �s Backr�l van sz�, nem ismer kedvess�get. V�g�l azt�n csak s�t�lgattam. Parkr�l parkra j�rtam. Persze folyamatosan, jobbr�l balr�l, nevetg�l� tin�dzser l�nyok hangj�t hallottam, akik a nevemet suttogt�k egym�s f�l�be, de nem �rdekelt. A fejem teli volt nyomaszt� gondolatokkal, amik minden m�st zajt elnyomtak, s ezek a nyomaszt� gondolatok, sokkal zavar�bbak voltak, egyed�l London utc�in s�t�lgatva, min Chris nyugtat� simogat�sa alatt. A v�g�n m�r nem is t�d�dtem a gondolataimmal, annyira lefoglalt maga a t�ny hogy nincs mellettem.