"Akármilyen rögös út vezet a hegyre,
biztos van még rögösebb"

Krisz és én (Saver) , a starity nevű honlapon akadtunk először össze. hosszú, hosszú ideig levelezetünk, - hála Krisznek, aki mindig volt olyan kedves, és rám írt valamit. Aztán, én kicsit átkalandoztam a hotdogra. Ott nyitottam egy blogot, ahova egy Hetalia yaoi fanfictiont kezdtem írni, - My dear Hero - címmel, aminek Krisz rendszeres olvasója volt - sőt, még mindig az. Minden írásom alá írt hozászólást, ami nagyon kedves volt a szívemnek, elvégre, kine szeretné, aki fejezetről fejezetre követi az írásait? 

Ezen felül pedig, ugye, nem hagytuk abba a levelezést sem. Egyre szimpatikusabbá, és szimpatikusabbá vált, mikor szóba került egy levelünkben, hogy szeretne yaoi szerepjtékozni. Én, mint kis zöldfölű ilyen téren, felajánlottam neki, hogy ha pontosan lefektetti hogy hogyan működik is ez - sejtésem volt csak róla - akkor én benne vagyok. Ezek után hamar megszületett a Sakura no yume két főszereplője, Robin - az én részemről, és Takano - Krisz részéről. (Halkan megjegyzem, akkor még, a Sakura no yume nem rendelkezdett címmel. Szerintem mondhatom Krisz nevében is, akkor még fel sem merült bennünk, hogy egyszer honlapot fogunk csinálni) .  

Nyitottunk egy csoportot facebookon, és a chet ablakban elkezdtük a szerepjátékozást. Pontosan, 2014.04.30 az a dátum, amikor útjára indult a gyönyör. Persze, voltak kihagyások. Volt hogy én nem írtam, volt hogy Krisz nem írt. De a legtöbb esetben, rendszeresen írtunk. Ritkák, és ritkák is voltak az egy hét kiagyások - de azért megesett néha - mielőtt megnyitottuk a honlapot, egy tucatnyi képet színeztünk át, és a rinmaru játékokat is használatba vettük. De még mindig nem nagyon mozgott bennünk, hogy honlapot kéne nyitni - illetve, én játszottam a gondolattal, de úgy igazából nem gondoltam bele, milyen is volna. 

A "forduló pont", amikor is ráléptünk arra a bizonyos sárga köves útra, 2014. június 27-én történt, mikor is, felfedeztem egy style.gportal.hu honlapot, ami hasonló téma körrel foglalkozik, mint ez. Első dolgom volt, hogy azt a csodálatos blogot, amire a két játékos föltette az írásait, földobjam a facebook csoportunkba, hogy Krisz is megcsodálhassa. S valahogy így történt, közös megegyezés alapján, hogy megnyitottuk ezt az oldalt.

Krisz regisztrált, beavatott engem is a jelszó és a felhasználónév világába, és most itt vagyok, és gépelek. 2014. július 12-én aztán végre nyílt a honlap, s most itt vagyunk, sétálunk azon a hosszú úton.