Következő 10 cikk

Előző 10 cikk

Ai	~Krisz	2014.11.25. 21:21
Félve, hogy elsírom magam, ha hangot adok ki magamból, kezemet a szám elé tettem, hogy ne mukkanjak meg, miközben a szememet elborította a könnyzápor, és azokon át néztem rá szenvedéllyel átitatott arcával. Tény ami tény, fájt. De nem annyira, hogy azt mondjam, hagyjuk abba. Kezeimmel a hátába kapaszkodva, akaratlanul is megkarmoltam többször is, apró, vörös nyomokat hagyva hófehér bőrén.

Itachi	~Saver	2014.11.25. 21:14
- Ti meg mi a... - Akina kezéből úgy estek ki a táskái, mintha villám ütés érte volna. Francba! - Mindegy! Csináljátok csak! Ne is törődj azzal, Ito Itachi, hogy barátdnőd van! - hisztérizákott, bevágott maga mögött az ajtót. Nem tudott érdekelni. Legalább 60 másik pasival csal meg, nekem nem szabad? Dühös lettem, a hisztije miatt, s amiatt, ami még rám fog várni. Nem akartam neki magyarázkodni, de még inkább, nem akartam rágondolni. Újra Aira koncentráltam. - Nem érdekel - suttogtam, újra rápillantva - Ez a pillanat, csak a miénk. Még a hiszti hercegnő se fog most az utamba állni - lehajoltam Aihoz, egy gyengéd, nyugtató csókot váltottam vele, majd kihúztam a hátsójából az ujjaim, s finoman, lassan kezdtem behatolni a kicsinyke kis alagutába. Majd mikor tövig hatoltam benne, lassan mozogni kezdtem.

Ai	~Krisz	2014.11.25. 21:03
- Ah! - nyögtem fel kicsit hangosabban. Ő... túl forró. Annyira gyengéd, és figyelmes, ezzel egyetemben csábító, és kényeztető... nehéz neki ellenállnom. Ráadásul pont abban a pózban voltunk, amelyet megálmodtam. Mi van, ha tényleg megtörténik az a végső dolog? Elpirulva fúrtam az arcomat a mellkasába, miközben megéreztem az ujjait a bejáratom környékén körözni. Remegve néztem fel rá.  - Kérlek.. legyél velem gyengéd.. ez nekem az.. első.. - pirultam el még jobban, mire egy bólintás kíséretében Ito belém nyomta az ujját. - Épp amikor kinyílt az ajtó, és Akina lépett be rajta.

Itachi	~Saver	2014.11.25. 20:50
Magam felé fordítottam a testét, s lehámoztam róla fölösleges ruhadarabjait, miközben szenvedélyesen faltam az ajkait, majd később a füllét, s a nyakát részesítettem ebben az élvezetben. Ügyetlenül a kanapéhoz andaloktam vele, majd mikor elértük a célpontig, ledöntöttem rá, majd fölé tronyosulva, a mellkasát kezdtem még inkább lángba borítani, forró csókjaimmal, miközben kezeimmel megszabadítottam férfiasságomat a textil árnyékából. Ajkaim megkeményedett mellbimbóit kényesztették tovább, miközben lassan mozgattam a csípőm, hogy felhevült fegyvereink egymásnak feszülhessenek.

Ai	~Krisz	2014.11.25. 20:24
- Egy kicsit... többet szeretnék... - pirultam el, meghallva a saját, kérlelő, könyörgő hangomat, miközben elpirulva megfordultam az ölelésében, hátam a mellkasának támasztva, és hátsóm a combjához dörgölőzött, amitől halk nyögés hagyta el a számat. A testem fel volt hevülve, és izzadtam. Meg akartam szabadulni a ruháimtól, amelyek szűkek voltak, és túl melegek, de nem a saját kezem által.

Itachi	~Saver	2014.11.25. 20:07
Halkan felkuncogtam. Nem gúnyosan, sokkal inkább büszkén, és elégedetten. Örültem, amiért az önszántából érintette az ajkait az ajkaimhoz. Csakhogy, ez olyan volt, tűzre olajat önteni. Eddig is lángoltam a közelségében, de most kezdtem tényleg, úgy igazán, azt érezni, hogy a tüzem elolthatatlan. Finoman felemeltem a fejét az állánál fogva, s úgy csókoltam meg, ahogy még eddig soha. Nagyon lassan közelítettem az ajkaimat az övééhez. De még mielőtt összeérhettek volna - éppen egy milliméternyire az ajkaitól , - a szemébe néztem, szemeimmel átküldve neki azt a tüzet, amit belül éreztem. Aztán hűsítően megcsókoltam felhevült ajkait. Olyan gyengéden, és óvatosan, hogy az ajkaink alig érintették egymást. Aztán kezeim lassan, a derekán kerszetül a nyakára csúsztak, valami védelmező, furcsa pajzsként. Másik kezemmel a derekánál fogva húztam közel testét a testemhez, mintha valami halvány lángocska lenne, amit meg akarok védeni a szél, és az eső hidegétől, miközben ajkaim mostanra már teljesen rásímultak az övére, s nyelvemmel olyan édesen nyalogattam az övét, amilyen édesen csak tudtam. Hosszú csók volt, ami tökéletesen tükrözött mindent, amit magamban éreztem. Benne volt az az igen nem, hideg meleg, fönt, lent, amibe azóta örlődök, mióta megismertem, s tudom, ez sosem fog szünni. De talán pont ettől olyan izgatóan izgalmas. - Ne haragudj, nem bírtam ki... - suttogtam, finoman az ajkaira lihegve, mikor ajkaink eltávolodtak. Még mindig szaporán vettem a levegőt, a csókok hada miatt, a bennem kitörő vulkán miatt. Leakartam teperni, az ágyba cipelni, leszakítani róla a ruháit, s egyszerűen csak kényesztetni; érinteni, csókolni, szeretni. De olyan volt ez, mint egy árvíz, aminek a gát az útjába van. A gát az agyam. Nem szabad! Ő még...nem ijjeszthetem el! Ez... jól kell csinálnom. Csak lassan, szépen, óvatosan. A szemébe néztem, mik keserű édesen csillogtak, miközben a lemenő nap fénye, auraként világított körbe minket.

Ai	~Krisz	2014.11.25. 19:48
Egy szó nélkül lépkedtem közelebb hozzá, és a mellkasára hajtottam vörös arcom. A bőre... annyira hűvös. Teljesen lehűti forró, felehevült testem, akárcsak egy gyógyír. Felpipiskedve, hogy elérjem az ajkát, tétován pusziltam meg az ajkát, majd még vörösebben bújtattam el az arcom újra a mellkasában. Egyre jobban kívántam őt, és a kíváncsiság is hajtott az ismeretlen felé, mint mikor izgulsz, milyen ízű lehet az az étel, amit még nem kóstoltál meg. Csak éppen ez arról szólt, hogy milyen lehet Ito... az ágyban, ahol még sosem jártam.

Itachi	~Saver	2014.11.25. 19:33
- Egyszerűen, csak szeretném ha így festenél le - motyogtam, mosolyogva zavarán. Elgönyörködtem az arcába, a kezébe, ahogy olyan nemes könnyedséggel húzza a vászonra a vonalakat. Olyan volt a csuklója, mint egy balerinának a lábfeje. Leugrottam a kanapé háttámlájáról, amin addig ültem, nem törődve azzal, hogy mozdulatlannak kéne lennem, ha azt akarom hogy pontosan letudjon rajzolni. A zavarából arra következtettem, hogy valamilyen módon, vágyik az érintésemre. S vagyok e én oly kőszívű, hogy ne teljesítsem a kívánságát?  - Ai, tudod, már senki nincs körülöttünk - suttogtam a füllébe, olyan lágyan, mint amilyen finoman a nyári szellő végig simít az ember bőrén - Ha akarsz, nyugodtan... - suttogtam, majd teljesen elhajoltam tőlle.

Ai	~Krisz	2014.11.25. 17:45
- Ehhez.. miért kellett nekivetkőznöd? Ha meleged van.. csak kinyitjuk az ablakot, nem? - kérdeztem full vörösen. Ágyékom újra meredezni, és a nadrágom újra a lehető legszűkebb lett. Vörösen véve a kezeimbe az ecsetet, és a temperatartót, festeni kezdtem a vonásait.

Itachi	~Saver	2014.11.25. 17:27
- Az utobbi időbe, túl sokat fogalkoztam azzal, hogy mi a jó Akinanak... - sóhajtva becsuktam magunk mögött az ajtót. Miért nem képes el pakolni maga után a gönceit? - Ha valami nem tetszik neki, el mehet. Az elmúlt 1 évben, mást sem csináltam, mint az ő nyafogását hallgattam, és próbáltam hozzá jó képet vágni, csak hogy ne sértsem meg őt. Most szeretném végre kicsit én is jól érezni magam... Nem érdekel hogy ki akad e vagy sem... - mondtam, miközben beljebb sétáltam, és előhúztam egy festő vásznat, valahonnan a hálószoba rejtett sarkából. Akinat, még tavaly valamikor elkapta a hév, hogy festő szeretne lenni. Akkor aztán megvette ezt a vásznat. Haza hozta, s kezdetekben, szorgalmasan keresgette a képeket, hogy mit is festhetne rá, de aztán végül azt mondta, így sokkal szebb, ezért nem festi össze. Azóta a hálószoba eldugott szekrényébe tároltuk, festékkel, és ecsettel együtt, de a poron kívül senki nem nyúlt hozzá. Fölállítottam az állványt a konyha közepére, Ai elé, majd össze csakpodva a tenyereimet, sok kis porszemcsét engedtem szabadjára a tenyeremről. Mosolyogva Aira néztem, aki még mindig az előszoba, és a konyha közötti részen toporgott. Ekkor feltűnt valami. Az arca láng vörösben égett, kezei pedig erősen ágyékára tapadtak, mintha attól félne, hpgy nadrágja tartalma, mint valami lufi, szét durranhat. Beugrott, hogy nem sokkal ezelőtt, hirtelen kivágtatott a mosdóba, utána pedig takarva nadrágja középső részét jött vissza. Nem volt nehéz leszűrnöm a következtetés, de egyszerűen csak elkuncogtam magam, s siker élményként könyveltem el magamnak, hogy siekrült lázba hoznom.  - Ahogy mondtam, - kezdtem, miközben megszabadítottam magam felső ruházatomtól, amit aztán a nem messze lévő fotelra vágtam - Szerettném ha lefestenél - mosolyogtam rá, miközben szépen lassan, kicsatoltam az övemet, kigomboltam a nadrágom, majd lehúztam azt, a poló mellé vágva a fotelra. Immáron tehát, egy szál fekete boxerban mosolyogtam rá.

Következő 10 cikk

Előző 10 cikk