Következő 10 cikk

Előző 10 cikk

Floris Jurgen	~Krisz	2015.03.15. 11:59
- Bocsánat... hogy olyan bunkó voltam veled.. az én hibám.. úgy szűrtem le, hogy nem kívánsz, nem kellek neked.. - hüppögtem. - Bocsánat.. - emeltem a kis csokor virágot, aminek fele fonnyadt volt. - Tényleg csak egy gyerek vagyok. Fogadd el, kérlek.

Luke Wolf	~Saver	2015.03.15. 11:56
Törökülésben ülve az ágyon merengtem az éjszakába, mikor egyszer csak Melody jelent meg előttem. Fogalmam sem volt, mióta állhat előttem szótlanul, vagy hogy mikor jött. Egyszer csak arra eszméltem hogy ott van. Hosszú, vörös haját feketére festette a sötét éjszaka, ezért alig ismertem föl, hogy tényleg ő az. Valamikor egyszer régen jártunk, azóta pedig minden éjjel átjárt hozzám, hátha újra célt érhet. Sosem hagytam magam. A maszkomnak megfelelő, kedves indokkal mindig eltessékeltem, de most hagytam magam. Engedtem neki hogy tapintson, hogy csókoljon, hogy leszedje rólam a ruháim, mindezt egyetlen egy szó nélkül. Míg végül belépett Floris. Felé fordítottam a tekintetemet, amibe már majdnem kialudt a tűz azt illetően hogy valaha látni fogom újra. - Floris... - suttogtam, kissé sírós hangon. Kimásztam Melody alól, és egyetlen egy szó nélkül Floris elé ugrottam. Erősen szorítottam magamhoz, nem fogva fel, mennyire félre érthető lehetett számára az előbbi. Ő nem tudta, hogy csak azért engedtem magam, mert túlságosan lefoglalt az, hogy miatta aggódjak. Túl fárasztó lett volna Melodyval veszekedni. De mindezt, ő nem tudta. - Ideje volt már hogy gyere! - suttogtam a fülébe, még mindig magamhoz szorítva, a vállába fúrva a fejem.

Floris Jurgen	~Krisz	2015.01.01. 09:26
Elkóborolva a sátortól, elbújtam pár krumpliszsák mögé, és átgondoltam a dolgokat. Szörnyen gyerekesen viselkedtem. Bocsánatot kell kérnem tőle. A csapás mellett találtam pár hóból kikandikáló kikiricset, és csokrot készítve belőlük, visszasétáltam a sátorba. Azonban benn volt valaki. Egy lány, aki Luke-ra mászott, és tapizni kezdte Luket. Luke pedig hagyta.

Luke Wolf	~Saver	2015.01.01. 09:25
Felszisszentem. Keserű pillantással néztem utána, de eszem ágába sem volt utána menni. Most először tényleg az agyamra ment. Valósággal fájt a fejem a sületlenségeitől. Egy egészen egyszerű pillanatig megfordult a fejembe, hogy átcuccolok a szomszéd sátorba, Valentinhez, de aztán meggondoltam magam, és csak felpattantam az ágyamra. A fogadalmamra gondoltam, amit nem olyan rég megtörhetetlennek hittem, most pedig úgy éreztem velem együtt, szépen lassan összetörik. De maradtam. Az ágyon ülve, a feketén csillogó sötétségben.

Floris Jurgen	~Krisz	2015.01.01. 09:24
- Heh. Mert félsz, hogy ez csak egy egyszeri kaland lesz. Úgy tűnik, egyedül te hiszed ezt. - álltam fel kimérten, majd a mellkasához dobtam a kenyeret. - Pedig én azt hittem, több is lesz, de úgy tűnik, hogy nem. Rohadj meg! - mondtam visszafolytott könnyekkel, és kiviharoztam a sátorból zokogva.

Luke Wolf	~Saver	2015.01.01. 09:23
- De már nem kell olyan dolgokat tenned - elengedtem a csuklóit, amiket mindez ideáig az ágyhoz nyomtam. - Nem férfi ribancra van szükségem.... - felálltam az ágyról majd elővettem a cirkuszos kenyeret, ami már szeletekben hevert egy kis hűtőtáskában a sarokban. Ketté törtem a tenyeret, majd az egyik felét hozzá hajítottam, míg a másik felét vissza raktam a táskába. - Itt anélkül is kapsz kaját hogy villantanál - az ágy mellé álltam, és figyeltem ahogy felhúzott szemöldökkel tanulmányozza a kenyeret majd rám néz. - Szerinted miért nem fektetlek meg itt és most? Ha olyan okos, és felnőtt vagy, akkor miért nem tudsz meg válaszolni egy ilyen egyszerű kérdést?

Floris Jurgen	~Krisz	2014.12.17. 17:20
- Akkor ne fogd vissza magad. Azt hiszed, én egy hű, de ártatlan vagyok? Nem. Mocskos dolgokat tettem, hogy pénzhez jussak, és ne haljak éhen. Nem vagyok egy angyal, akinek hiszel. - mondtam, dühösen ránézve.

Luke Wolf	~Saver	2014.12.17. 17:19
Elpirultam és egy nagyot nyeltem. Mert szerinted, én képes vagyok csak nyugodtan aludni melletted? Leugrottam az ágyról, majd dühösen a földre rángatva az arcát elrejtő takarót, pillanatok alatt fölé tornyosultam. - Szerinted tényleg képes lennék nyugodt maradni a környezetedben? - hát tényleg nem fogod föl igaz...én nem vagyok olyan ártatlan mint te. - Amikor már az előbb is alig bírtam magammal... - suttogtam. Éreztem a leheleteit az arcomon, mi lenyugtatta zabolátlan szívverésemet.

Floris Jurgen	~Krisz	2014.12.17. 17:18
- Nem.. - motyogtam. - De ez csak alvás. Az alvás az nem arról szól, hogy milyenek vagyunk. És ha az alvás szóba kerül, nem kell az átvitt értelmét gondolni.. én csak egyszerű alvásra gondoltam.. - motyogtam, visszahúzva a fejemre a takarót.

Luke Wolf	~Saver	2014.12.17. 17:18
- Ne duzzogj! - kértem, lehajolva hozzá, anélkül hogy fölálltam volna az ágyról. Lehúztam a fejéről a takarót, hogy láthassam az arcát, mi kissé mérges, kissé pedig csalódott árnyalatot öltött. - Én csak téged védelek! Még ha elég nagy is vagy... - finoman végig simítottam az arcán, majd hozzá tettem - Talán jobb lenne ha nem ilyen lennék? - úgy értettem, jobb lenne e, ha valóban csak egy érzéketlen tapló lennék, aki az ágyába rángatja, majd nagyban tojik a fejére, hogy aztán olyan duzzogásban éljük hátra lévő életünket egymás társaságába mint Pierro és Lucy, akik folyton marakodnak valamiért? Én nem akartam olyan lenni mint Pierro! És azt se akartam hogy Floris olyan legyen mint Lucy...

Következő 10 cikk

Előző 10 cikk