Következő 10 cikk

Előző 10 cikk

Vito	~Krisz	2014.11.21. 21:11
- Ezzel nem vagy egyedül, Co. - vigyorodtam el. - Én is szeretlek. - fogtam meg a lepedő szegélyét, és magunkra terítettem, épp, amikor nyílt az ajtó, és Edgar, valamint Castiel jött be rajta.  - Draco.. most mégis, hány kapura játszol te?

Draco	~Saver	2014.11.21. 21:04
Éheztem a csókjaira, még mindig. Élveztem ahogy éhes ajkai, ajkaim falják, ahogy a bőröm, a börének feszül. Élveztem hogy újra a karjaimba tarthatom, hogy újra érezhetem édes csókjainak mennyei ambróziáját. Meg sem hallottam Castielt, mitöbb: arra sem emlékeztem, ki az a Castiel. Csak azt tudtam, ki az a Vito. Mert ebben a percben, csak is én és ő számítottunk. - Szeretlek... - suttogtam, a vállába furva a fejem, szorosan magamhoz ölelve, mikor ajkaink eltávolodtak.

Vito	~Krisz	2014.11.21. 19:36
- Ha... ha egyedül leszünk.. folytassuk. - vigyorodok el, majd a mellkasába kapaszkodva lehúzom magamhoz, és szenvedélyesen megcsókolom, úgy, ahogy még soha. Felhevült testünk egymásnak dörzsölődött, és nem törődve Castiel sírásával, sőt, inkább bosszúból, amiért sikerült elcsábítania az ÉN szerelmem, úgy csókolom őt, ahogy Castiel nem lett volna képes rá.

Draco	~Saver	2014.11.21. 19:20
Hanyat fektettem Vitot, anélkül hogy kihúztam volna belőlle a fegyveremet. Kezemmel a két válla mellett támaszkodtam, miközben közel az arcához, a szemeibe néztem. - Most mi legyen? - suttogtam, rálehelve az ajkaira. Én, személy szerint folytatni akartam, de mégis csak bejött. Ki tudja mikor jön még valaki. Benyitott, sírva rohant ki. Valaki, be fog jönni utána...ebbe biztos voltam.

Vito	~Krisz	2014.11.20. 20:36
- Ah, Draco! - élveztem el, pont, amikor nyílt az ajtó, és az a Castiel srác jött be, aki aggódott Draco-ért, de korántsem annyira, mint én. Elképedve nézi végig a jelenetet, majd becsapja maga mögött az ajtót, amire mind a ketten összerezzenünk, és a hang forrása felé nézünk.

Draco	~Saver	2014.11.20. 19:08
Lassan négy kéz lábra segítettem - kutya pózba, - hogy szabadabban mozoghassak.Kezem szerszáma köré fonódott, ajkaim pedig hátát csókolgatták, miközben férfiasakat nyögtem közben. Egyre csak gyorsítottam, miközben kezeimmel fegyverét izgattam, egyre durvábban és erősebben.

Vito	~Krisz	2014.11.18. 19:58
- Ah.. ez.. túl jó.. teljesen kitölt.. megtölt.. mennyei.. - nyögtem, ahogy Draco megtölött a nektárával újra, újra, és újra, egyre nagyobb izgali állapotot hozva létre nekem. Éreztem leheletét meztelen bőrömön, ahogy mozgott alattam, nem törődve azzal, hogy lovaglóülésben ültem rajta, így én is mozoghattam volna, de jobb volt így. Pirultan néztem rá, kéjtől itatott arccal, és lehajolva szenvedélyes csókot váltottam vele.

Draco	~Saver	2014.11.18. 16:11
- Nehéz elhinni, ha pár órával ezelőtt, még megakartál ölni - suttogtam, olyan édes hangon, amennyire csak tudtam. Az ujjaimmal ollózni kezdtem benne, finoman tágítva kicsinykis alagutát, amibe hamarosan készültem felderíteni a terepet. Jó rég, nem jártam benne, így majdnem ugyan olyan izgatott voltam, mint az első alkalommal. A testem tűz forró volt, és a szívem hevesen dobogott a mellkasomban, annak ellenére, hogy izgatotságomat, igyekeztem minél inkább eltakarni. - Én is szeretlek - suttogtam lágyan a fülébe megcsókolva a vállait, miközben kihúztam az ujjaimat a hátsójából - Bocs, de azt hiszem nem tudok tovább várni... - motyogtam, kissé bűnbánóan, azzal hirtelen tövig belécsúsztattam férfiasságom, azután pedig, egy elég gyors, és durva tempót diktálva, mozogni kezdtem benne, miközben aprókat szisszegtem, és nyögtem közben. Égetett, és szorított beül, jobban mint az előtt, de még így is...vele volt a legjobb érzés.

Vito	~Krisz	2014.11.17. 18:45
- Nh.. kételkedsz? - néztem rá a vállam fölött, majd felnyögve kimondtam.  - Már hogyisne szeretnélek? Szeretlek, mégha nem is hiszel nekem. - ültem bele az ujjaiba, amit tartott felém, én pedig felnyögve mozogtam ujjain, érezve a mennyország édes ízét, aminek már mi is tagjai voltunk.

Draco	~Saver	2014.11.17. 18:36
Finoman végig nyaltam gerincének egyenes vonulatán, miközben ujjaimmal a mellbimbóját csavargattam, másik kezembe pedig még mindig felizgult fegyverét tartottam. - Elég gonoszul viselkedtél velem az elmúlt napokban, szóval elég jó munkát kell most végezned, ha azt akarod hogy elhigyjem hogy tényleg szeretsz - suttogtam a fülébe. Igazából, egy percig sem hittem, hogy jobban szeret mint előtte. Hisz, mitől szeretne jobban? Egyáltalán semmit nem tettem érte. Mégis, olyan boldoggá tett a gondolat, hogy azt akartam mondja el egyszer, kétszszer, háromszor, amennyiszer csak lehetséges... - Mond ki, hogy szeretsz... - suttogtam, csábosan megnyalva a fülét.

Következő 10 cikk

Előző 10 cikk